Megérkezett a mozikba az idei év első nagy Marvel durranása, az Amerika Kapitány 3: Polgárháború, amit egyes portálokon-teljes joggal- Bosszúállók 2.5-nek is tituláltak sokan.

A képregényfilmek új generációja indult el 8 éve a Vasember első részével, ahol az egymást követő mozik sztoriszálai összekapcsolódnak, és már egy jó ideje körvonalazódni látszik egy homogén, monumentális Marvel Filmes Univerzum.

Ebben a sorban már egy tucat alkotás készült az elmúlt szűk évtizedben, és bár a Marvel nagyon figyelt arra, hogy ebbe a folytatásos "szuperhős-szappanoperába" bárki bármikor bekapcsolódhasson, azt sejteni lehetett, már jó néhány filmmel ezelőtt (nagyjából a Phase 2, vagyis Második Fázis kezdetekor) hogy ezt a kedves gesztust nem lehet a végtelenségig húzni az egyszeri mozilátogatók kedvéért, akiknek fogalmuk sincs a képregények világáról, csak ráharapnak az épp aktuális marketing csalira és megveszik a mozijegyüket. 

Bizony-bizony, az Amerika Kapitány 3: Polgárháború történéseihez ismerni kell minimum Steve Rogers első két kalandját, és a Bosszúállók eddig megjelent két epizódjának történéseit, de szívem szerint még a legcsaládbarátabb szuperhős, a Hangya önálló filmjét is beletenném ebbe a sorba. 

Sajnos ki kell mondanunk: ahhoz, hogy az AmCap 3 élvezhető legyen, minimum 4-5 előzményfilmet meg kell nézni, ez pedig egy látványos, fordulatos blockbustereket kedvelő ember számára szörnyű élmény lehet.

És ez még csak az első probléma, nézzük a többit, tételesen:

Marketing: a Marvel flmek hatására azok az emberek is a szuperhősök rajongói lettek, akik alapjáraton nem voltak azok. Ennek egyenesági következménye, hogy igény mutatkozik arra, hogy háttérinformációkat szerezzenek, esetleg spoilereket kapjanak még a film előtt. Az újságírók pedig szívesen elégítik ki ezt az igényt. Az Amerika Kapitány 3: Polgárháború marketingje is zseniálisan lett felépítve, és az ember abban az illúzióban élt, hogy már minden alapinformációt tud a filmről: ki lesz kivel, melyik karakternek mik a motivációi, és hogy mi lesz a végkimenet. De a kora Marvel filmek után (amelyek gyakorlatilag az egyes karakterek eredettörténetei voltak) elkezdtek a történések bedurvulni, a sztoriszálak csavarosabbá válni. Itt s ez történt: nagyon nem az történik végül, amit  a trailerek és a kisizivárogtatott részinformációk tükrében az ember gondolt. És ha meglepődsz egy filmen, az sosem jó...(ezzel a bekezdéssel pedig nem csak a PR, hanem a sztori részt is kipipálhatjuk)

Látvány: azt hiszem, hogy talán a Bosszúállók első részénél (2012) érkezett el az a pont, amikor a legszkeptikusabb kritikusok is szájtátva nézték végig a filmet. Mert bizony lássuk be: egy olyan hoollywoodi végterméknél, ahol a gyártási költség vetekszik egy feltörekvő afrikai ország éves GDP-jével, nem nagyon lehet mellényúlni...és ez a tétel most is megcáfolhatatlanul igaz. Itt a látvánnyal nagy problémák vannak: egyes jeleneteknél az ember például nem kap levegőt az ámulattól. Vonatkozik ez a környezetre, a jelmezekre, de a koreográfiára egyaránt. Mert nyilván gyönyörű látvány egy sugárhajtással röpködő Vasember, vagy egy homlokából energianyalábokat lövő Vízió, de azért egy real-timeban brazil-jiu-jitsu bemutatót prezentáló Scarlett Johansson már mégiscsak túlzás...

Humor: a Marvel sokszor megkapja azt a kritikát, hogy túlságosan gyerekes, könnyed hangvételű (szemben például a sokkal komorabb hangulattal operáló, konkurens DC Comics világával). Megint csak a Bosszúállók első részét tudom felhozni viszonyítási pontnak (hiába, akárhogy is nézzük, az a film egy mozitörténeti mérföldkő). Ott teremtődött meg az szuperhősök egymás közt dialógusaiban az egysoros, nagyon ülős poénok hagyománya, amely azóta Marvel védjeggyé vált. Az Amerika kapitány 3: Polgárháborúban ez annyira tökélyre lett fejlesztve, hogy amikor elhangzik egy poén, és felnevetnek a filmszínházban az emberek, akkor a reakciópoént még nem s hallja az ember, mert még el sem halt a zaj. E miatt biztos, hogy a Polgárháborút minimum kétszer (háromszor? négyszer???) meg kell néznie az embernek. Ez pedig szörnyű, anyagi csőd, lehúzás. Fuck Marvel, nem vagy pénztárca kímélő üzemmódban! 

Ezernyi más problémát fel lehetne sorolni még a filmmel kapcsolatban: a karakterek folyamatosan bővülő számát, amelyekben már elvész az ember, és sokszor azt sem tudjuk, hogy ki honnan jön? Hát hogy lehet az, hogy egyszer csak jön a Fekete Párduc, aki eddig sehol sem volt, és mégis totál királyul belesimul a sztoriba? Ez nem igazság!

Pókemberről, és a XXI. századi, az eddig megismert May néniről nem s beszélve...hát hogy lehet egy nagynéni ennyire szexi???Ez egyszerűen nem jó.

Nem is sorolom tovább: Steve Rogers harmadik (utolsó?) kalandja egy túlbonyolított szuperhősfilm, csavaros sztorival, sok önállóan élő, lélegző szereplővel (nem lett volna elég pár statiszta, akit csak le kell gyakni?Na ugye...), rengetek komplexen felépített előzménnyel, és lélegzetelállító látvánnyal.

Ha meg akarod nézni, hogy hogy lehet ennyire rossz egy film, menj el a moziba, ne sajnáld a jegy árát! Több is veszett Mohácsnál Sokoviában!